Földrajz

     A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. Délről Tekerőpatak, nyugatról Alfalu, északnyugat felől Szárhegy öleli körül. Kelet felől a Magas-Bükk és Pongrác-tető (1257 m), északon a Piricske-tető (1545 m) határolja.

     A 12-es országút kapcsolja össze Csíkszeredával (62 km) és Maroshévízzel (42 km a vasútállomás). Parajd (65 km) felől az 1287 m magas Bucsin-tetőn átvezető 13B műúton, Székelyudvarhely (65 km) felől a Libán-tetőn keresztülvágó 138-as megyei úton közelíthető meg. Gyilkostó (a központból 29 km) felé a 12C műút vezet. A 24 km hosszú „gyergyói körút” útvonala Gyergyószentmiklós – Gyergyóalfalu – Gyergyócsomafalva – Gyergyóújfalu – Kilyénfalva – Tekerőpatak – Gyergyószentmiklós. A székely körvasúton Csíkszereda, illetve Maroshévíz felől közelíthető meg.

Nevének eredete

     A település nevének eredetét illetően nincs egyetértés. A név utótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta, a gyergyó szó eredete viszont vitatott. Egyesek azt állítják, hogy a magyar gurog (= görög) ige folyamatos alakja, ebből lett a görgő, majd gyergyó, mások a György folyó nevéből (Gyergyjó) származtatják. Egy másik hagyomány azt tartja, hogy a területre legelőször betelepedők felkiáltásából (Jer! Jó!) ered. Talán a legkézenfekvőbb magyarázat az, amely Szent György nevéből eredezteti. Eszerint az ide telepedők Szent Györgyről nevezték el településüket, amely később a latin nyelvű oklevelekben és pápai dézsmajegyzékekben latinosan a Georgius helyett (hibásan) mint Georgio vagy Gyorgio jelent meg, és a köznyelvben az idők során Gyergyóvá alakult.

     Külön érdekesség a település-névadási axióma iránymutatása, miszerint a templomi címünnepek jelzik a települések alapítóinak egyházi hovatartozását. Mivel a „Gyergyó” előtag etimológiájának helyes levezetése a görög jelzőből logikusabb mint a gurog-görög igéből, Szent Miklós pedig a bizánci egyház védőszentje, kézenfekvő azt következtetni, hogy a település neve Árpád-kori bizánci szertartású templom titulusában gyökerezik. Ez akkor is igaz, ha a „Gyergyó” előtag a Szent György (Hagios Georgios kappadókiai – tehát keleti) katonaszent nevéből eredne, hiszen az Árpád-korban a latin szertartásúak nem választottak keleti szentet a templom patrónusának.

Látnivalók

     Gótikus templomát 1498-ban szentelték fel, 1756 és 1772 között átépítették, 1784-ben várfallal és kapubástyával erősítették meg. Tornyát 1733-ban 1756-ban és 1837-ben magasították.
Örmény katolikus temploma 1730 és 1734 között épült egy 1650 körüli kőkápolna felhasználásával. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erősítették meg, plébániája 1769-ben épült.
Református temploma 1895 és 1899 között, ortodox temploma 1929 és 1937 között épült.
      A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll. Az egyik a 13. században épült (később barokkizálták), a másikat az 1700-as években a pestisjárvány után emelték.
Az iskolaépület 1783-ban lett készen.
      Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykorazI.székely gyalogezred parancsnoki központja, ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne.
Határában a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna.
      A város nevezetessége a Csíky-kert, amely 16 hektáros arborétum. 1884 és 1910 között dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette.
Múzeuma gazdag néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik.
A külvárosban, a Békény utca 77 szám alatt található a ma is működő és látogatható egy, a XIX. században épült vízimalom.

     Csoportos foglalások esetén, zenés táncos mulatságokat szervezünk (kérésre, vagy meglepetésre)
Kapcsolatfelvételért, információkért, foglalásért hívjon
+40 745 – 30 29 56