A Madarasi-Hargitára vezető út után következik a Zeteváraljai víztározó gátja. A Nagy-Küküllő és a Sikaszó összefolyásánál létesítették 1976-1992 között. A duzzasztógát megépülésével közel 140 hektár vízfelület jött létre, mely télen a korcsolyázókat, meleg nyári napokon a kirándulókat, fürdőzőket, csónakázókat és horgászokat vonzza. Számos sátorhely, vendéglő, kemping, villák, csónakkölcsönzési lehetőség. Kirándulási lehetőségek a Madarasi Hargitára és a környék többi szép tájaira.
A duzzasztógáthoz közel fekvő Varság településen a nyári szezonban minden évben megrendezett Málnafesztivál számos környékbeli és távolabbi érdeklődőt vonz. A gát megközelíthető autóval, autóbusszal vagy akár kerékpárral is (Székelyudvarhely 25 km).
A zeteváraljai víztározó Romániában, a Hargita megyei Nagy-Küküllő felső szakaszának egyetlen mesterséges tava Zeteváralja közelében. Építése 1976-ban kezdődött, és 1992-ben fejeződött be. A cél árvízvédelem és folyószabályozás volt. A víztározó egyrészt védi a völgymenetben elterülő településeket a levonuló árvizektől, másrészt tartós szárazság esetén biztosítja a Nagy-Küküllő megfelelő vízhozamát. A víztározó kb. 50 millió köbméter vizet tud befogadni, a mesterséges tó hossza 2,6 km, amelyből 1,4 km az egykori Nagy-Küküllő hosszában terül el. A vízfelület szélessége 400–800 méter, a két elágazásban, a Nagy-Küküllő és a Sikaszó mentén pedig 150–200 m között váltakozik. Úgy természeti, mint horgászati szempontból igen jelentős a víztározó.
Halfaunája kezdetekben a bele ömlő patakokból bevándorolt halakból tevődött össze. A legjelentősebb mennyiségben a domolykók voltak jelen, őket követték a pisztrángok, amelyek a hatalmas vízfelületnek köszönhetően korlátlanul tudtak növekedni, mára 10 kilót meghaladó példányokat is rejt a víz. Néha iszonyatos rablásokkal árulkodnak jelenlétükről, de horogra csalni horgászt próbáló feladat. Jelenleg, a biztos források szerinti, legnagyobb kifogott példányok 6 és 8 kiló közöttiek voltak. A domolykók is szépen növekedtek a kitűnő vízminőségnek hála. Apróbb halak is belakták a tavat, fürge csellék, sujtásos-, valamint szélhajtó küszök, fenékjáró küllők, petényi márnák. Ez a halállomány azonban az évek során jelentősen bővült, került a vízbe kárász, ponty, süllő, csuka, paduc, dévér, menyhal, valamint valószínűleg a véletlen folytán sügérek is. Az egyesület jelentős mennyiségű pisztrángot helyez ki évről-évre, az egyéb halak mellett.
Partról és csónakból egyaránt lehet horgászni. Leginkább a pergető és legyező horgászok veszik igénybe a csónakos horgászat nyújtotta lehetőségeket.